Hali! :)
Meghoztam a folytat�st ez�ttal viszonylag gyorsan. Nincs k�l�n�sebb hozz�f�znival�m, mivel spoilerezni nem szeretn�k, sz�val csak annyit, hogy j� olvas�st! ;)

Taehyung POV

            A k�vetkez� napokat a kast�ly s�t�t, f�kly�kkal megvil�g�tott falai k�z�tt t�lt�m Jungkookkal egy�tt. Napokig �sszez�rva kell �ln�nk ugyanabban a szob�ban, ahol el�sz�r is voltunk, ahol minden megv�ltozott kett�nk k�z�tt, k�sz�nhet� annak, hogy Jimin mindkett�nknek j�l telebesz�lte a fej�t. Nem hagyott egyetlen ingatag pontot se, ami arra adna aggodalmat, hogy valami nem �gy s�l el, ahogy � azt gondolta.

            Jungkookkal felv�ltva j�runk zuhanyozni, mivel megbesz�lt�k, hogy egyik�nk se szeretn�, ha esetlegesen m�g egyszer el�fordulna a m�ltkori, hiszen sose tudhatjuk, Jimin mikor nyit r�nk, vagy ak�rki m�s, akiket beszokott k�ldeni, hogy az alapsz�ks�gleteinknek eleget tegyen, �gy ink�bb tartottuk a tisztes t�vols�got. Nem mondom, hogy olyan egyszer�, hiszen m�r nem eg�szen tudok �gy tekinteni r�, mint el�tte, de ennek ellen�re tartottam magam a megbesz�lt dolgokhoz. Azt�n, ha m�g belegondolok, hogy � mit �rezhet, olyankor legsz�vesebben el�sn�m magam. Hiszen azt mondta, hogy szeret, azt mondta, hogy kiskora �ta t�bbet �rez ir�ntam, mint kellene, ami teljesen felbolygatott legbel�l. �n is nagyon szeretem Jungkookot, de nem tudom, hogy vannak-e olyan er�sek ezek az �rz�sek, hogy �n is kitartsak, mint p�rja mellette.

Folyamatosan az eszembe jut ilyenkor az az �tkozott Jimin is! Nekem Jungkook olyan volt, mint egy csal�dtag, egy testv�r, ez�rt furcsa most egy kicsit ez a v�ltoz�s. Jimin viszont annak ellen�re, hogy v�mp�r �s, hogy tudom, miket tett, egy-k�t dologban, hogy mit akar, folyton a torkomba ugrik a sz�vem �s leveg�t is elfelejtek venni. Pr�b�lok v�ltoztatni ezeken az �rz�seimen, hiszen haragudnom k�ne r�, igen, tudom, hogy �gy k�ne tennem, m�gse megy �gy, ahogy �n azt szeretn�m. Vissza szeretn�k v�gni neki, szeretn�m, ha �t�rezn� ugyanazt a f�jdalmat, amit � okozott nek�nk, de k�zben, mikor belegondolok, hogy mi lenne, ha t�nyleg siker�lne ezt el�rnem, f�j a sz�vem. Nem szeretn�m l�tni szenvedni, mert ak�rmennyire is rossz, amit tesz, egyszer�en k�ptelen vagyok r�, hogy f�jdalmat okozzak neki. De miket is gondolok? Hogy is lenn�k k�pes �N f�jdalmat okozni neki? Lehetetlen, egyszer�en k�ptelens�g, hiszen egy ilyen embernek… akarom mondani v�mp�rnak, nincs sz�ve. Igaz is, nincs sz�ve, nem is �l igaz�n. B�r, jobb, ha ink�bb nem mer�l�k bele ebbe, mert sose fogok r�j�nni, hogyan m�k�dnek.

M�ly leveg�t veszem, majd f�radtan eresztem ki sz�jon �t egy s�hajt�sba fulladva. Befejezem a mosakod�st �s a megszokott rutinnal �lt�z�m vissza, mik�zben a t�k�rk�pemre pillantok a falon. M�r nagyon sok nap telt el �gy, hogy itt �lek most m�r �n is. A telefonom szint�n lemer�lt, ak�rcsak a Jungkook�, �gy mindketten v�gleg fogs�gban maradtunk. Nincs menekv�s, nem tudunk seg�ts�g�rt ki�ltani. A sz�leimet is pr�b�ltam h�vni, de nem vett�k fel. Mi�rt nem vett�k fel, ha egyszer nem vagyok otthon? Nem t�nik fel nekik, hogy mi van? Nem hi�nyzom nekik? Azt hiszem, ez az, ami a legjobban f�j. Hi�nyoznak, szeretn�m �ket l�tni. Bele se merek gondolni, szeg�ny Jungkook mit �rezhet. Milyen sz�rny�, gy�trelmes k�nl�d�s lehet sz�m�ra, hogy m�r oly r�g�ta nem l�tta a csal�dj�t. �n a hely�ben m�r r�g �sszeroppantam volna. Ez embertelen! Mondom ezt �gy, hogy egy olyan z�rt be minket, akinek nincs sz�ve.

Jimin n�ha len�zett hozz�nk, hogy v�ltson vel�nk p�r sz�t, vagy �pp bogarat �ltessen a f�l�nkbe, �gy ezeket az alkalmakat mindig megragadtam, hogy a kinti vil�gr�l k�rdezzem, de azt mondta, hogy minden rendben van, �s nem kell agg�dnom semmi fel�l, mert � mindent elint�zett. B�r, nagyon foglalkoztat a k�rd�s, mit �rt az alatt, hogy minden a legnagyobb rendben. A sz�leimmel kapcsolatos k�rd�sekre is csak ennyi v�laszt adott. Besz�lt vel�k �s rendben vannak. Hogy lenn�nek rendben, mikor elt�ntem? Na, �s ekkor sz�ba ker�ltek Jungkook sz�lei is, akikr�l ugyan�gy nyilatkozott. Mi fen�t titkol? Folyamatosan olyan sejtelmesen v�laszol minden ilyenre, mintha valami t�bb lenne a dolgok h�tter�ben, mint azt gondoln�nk. �ppen ez�rt nem �rzem magam biztons�gban, ez�rt aggodalmaskodom napr�l napra egyre jobban. Cseppet sem nyugtat meg a tudat, hogy � ennyire higgadtan k�zli ezeket a dolgokat, mintha mindennapos t�ny lenne, hogy a sz�l�kt�l a gyerekeiket ellopj�k, azok meg b�k�sen �lnek tov�bb. Vagy tal�n nincs is rendben semmi, csak az�rt mondja ezeket, hogy megnyugtasson minket. Folyton olyan jeleket k�ld�zget fel�nk, melyek aggodalomra adnak okot. Ezeket persze Jungkookkal sz�pen ki is ves�ztem m�r, sz�val nem �rl�dik magamban a dolog, csak m�gis…

A h�l�ba nyitok imm�ron alv�s cuccba �lt�zve �s bevetem magam a puha, baldachinos francia�gyba Kook mell�, aki m�r hamarabb v�gzett a zuhannyal, mint �n. B�natosan csillog� szemekkel mered eny�imbe, melyek azt sugallj�k, hogy valami nincs rendben. Kicsit megijeszt ezzel.

-          Valami baj van? T�rt�nt valami, m�g nem voltam itt? – h�zom fel k�v�ncsian szem�ld�keim, mik�zben fel�l�k, � pedig k�veti p�ld�m.

Szemei v�r�s�dni kezdenek, l�tszik, ahogy k�zd a k�nnyeivel. Sz�vem nyomban nagyot dobban. Mi t�rt�nt? Mi�rt most kezd el s�rni? �n m�r semmit nem �rtek. M�rmint ok�, azt �rtem �n, hogy be vagyunk z�rva egy v�mp�rokkal teli kast�lyba, de az egy�ltal�n nem vil�gos, mi�rt most t�r r� a s�rhatn�k.

-          Jungkook – motyogom, de fogalmam sincs, mit mondhatn�k.

Nagyot nyelek, majd r�snyire nyitom ajkaim, hogy t�bb leveg�t juttathassak t�d�mbe, mint orron kereszt�l. Pillanatok alatt felsz�kik a v�rnyom�som az egekbe, fogalmam sincs, mit tehetn�k ellene. Mi�rt most kell s�rnia!?

Jobb szem�nek sark�b�l egy rakonc�tlan k�nnycsepp buggyan ki, majd folyik v�gig kerek, puha b�r� arc�n, hogy v�g�l �ll�n meg�llapodva a l�b�ra cs�ppenhessen. Szemeimmel v�gigk�vetem az eg�sz folyamatot, mely csak az �n torkom is elszor�tja. Ahogy ism�t �sszen�z�nk �sszepr�selem ajkaim. Fogalmam sincs, mit mondhatn�k vagy tehetn�k �rte. Olyan r�g�ta ismerem m�r, l�ttam s�rni, de ebben most olyan, mintha akkora f�jdalom t�kr�z�dne, mely mindenen t�ltesz. Az eg�sz �let�t egybefoglalja. Azt, hogy milyen s�relmek �rt�k r�gen a gyerekkor�ban, milyenek a feln�tt� v�l�s k�zben, melyben igaz�b�l most is benne vagyunk, majd azt, hogy ideker�lt�nk, hogy semmit nem tudunk, hogy kihaszn�lnak, hogy megv�ltoztattak. Szeretn�k, �n t�nyleg iagz�n szeretn�k rajta seg�teni valami m�don, de egyszer�en k�ptelen vagyok b�rmi cselekv�sre vagy nyugtat� sz�ra, mely elhagyhatn� ajkaim.

Ekkora v�ratlanul a nyakamba veti mag�t, karjaival szorosan �lel mag�hoz, mik�zben elerednek k�nnyei �s hangos zokog�sba kezd. V�llai r�zk�dnak, mik�zben ujjaival g�rcs�sen szor�tja p�l�m. Karjaimmal automatikusan �lelem vissza egyiket a derek�n�l tartva, m�sikat valahol a h�ta k�zep�n. Nyakamba f�rja arc�t, �gy h�pp�g tov�bb, mintha �n lenn�k az egyetlen, aki megtudja �t v�deni a gonosz d�monokt�l, melyek zaklatj�k �t. B�r, ami azt illeti, jelen esetben ez val�ban �gy van.

Szorosabban fogom, �s lassan �lembe h�zom, � pedig k�szs�gesen m�szik fel hozz�m, mintha csak az �lete m�lna rajta. �gy b�jik hozz�m, mint egy kisbaba az anyj�hoz. Nem hagy egy centi t�vols�got sem k�zt�nk. Szorongat remeg� v�gtagokkal, hogy m�r alig kapok leveg�t, de t�r�m, m�g patakokban foly� k�nnyei el nem apadnak. Eg�sz addig, m�g nem csillapszik, simogatom h�t�t �s semmi sz�t se sz�lva �lelem magamhoz l�gyan, hogy meg�vhassam minden f�lnival�j�t�l. Ez persze tudom, hogy nem lehets�ges, de sz�momra r�szben olyan, mintha a kis�cs�m lenne, akit minden�ron meg kell v�denem. Ezt tekinthetj�k p�rk�nt is. V�g�lis szeretem. Nagyon szeretem, ezt nem lehetne szavakba �nteni, amit �rzem, szimpl�n csak �rzem ir�ny�ba azt a vonz�st, azt a melegs�get, amit nem sokak ir�nt. Jimin fel� ink�bb intenz�vebb, mintha csak testi v�gy f�zne, Jungkook pedig m�s. � ir�nta sz�ntiszta szeretetet �rzek. Soha nem lenn�k k�pes mag�ra hagyni, ha baj van, de m�s esetben sem. Szeretn�m, ha mindig mellettem maradna �s seg�thetn�k neki mindig minden k�r�lm�ny k�z�tt.

Egy pillanat alatt dermedek le. Lassan l�gz�se egyenletess� v�lik, de arc�t csak jobban f�rja nyakamba, �gy minden l�gv�tele cir�gatja a b�r�m, amit�l kir�z a hideg, beleremegek minden porcik�mban. Kellemes, kiss� b�d�t�, de m�gis rossz. T�l sok, t�l intenz�v hat�st v�lt ki �gy � is bel�lem.

Nagyot nyelek, legy�rve a hirtelen felgy�lemlett zavarts�got.

-          TaeTae – s�hajtja nevem. -, k�sz�n�m, hogy vagy nekem.

Szemeim t�gra ny�lnak a meglepetts�gt�l, de miel�tt b�rmit is reag�lhatn�k erre a v�ratlan �s kiss� bugyuta kijelent�s�re, meg�rzem ajkait b�r�m�n, melyekkel �rz�ki cs�kot lehel az �rt fel�letre, �gy teljesen bel�m fagy a sz�. Nem b�rok megmozdulni, k�ptelen vagyok b�rmilyen cselekv�st is produk�lni.

A francba is! Nehezemre esik saj�t magamnak is bevallani, de annak ellen�re, hogy azt besz�lt�k meg, nem csin�lunk semmit egym�ssal, hanem ink�bb tartjuk a t�vols�got, most legsz�vesebben letepern�m. Mivel s�rt, azt hittem, hogy valami olyan nagy baj t�rt�nt, hogy nem b�rja elviselni. Val�sz�n�leg nem b�rja azt a nagy terhet a v�ll�n, �gy term�szetesen nem fogom ell�kni magamt�l. Mindig itt leszek neki, ha sz�ks�ge van ak�r egy nyugtat� �lel�sre, ak�r egy egyszer� kis besz�lget�sre, de erre egy�ltal�n nem sz�m�tottam.

-          Hi�nyzol – remeg meg hangja, mire m�ly leveg�t veszek. – �n… �n nem akartam ellenszeg�lni a szavadnak, hiszen megbesz�lt�k, hogy tartjuk a t�vols�got, de… - ekkor egy k�nnycseppj�t �rzem meg b�r�m�n. – Ez olyan, mintha az egyetlen megnyugv�st�l, az egyetlen vigasztal� er�mt�l eltiltan�nak. Sajn�lom, TaeTae, de nekem ez nem megy – kezd ism�t s�r�sba, �gy �jra remegni kezd, de ez�ttal k�ptelen a hangj�t mag�ban tartani.

F�j a sz�vem, ahogy hallgatnom kell, hogyan b�g, mindez pedig tulajdonk�ppen miattam. Pedig ezt az�rt tettem, mert sz�ks�g volt erre az int�zked�sre. El kell venn�nk Jimin esz�t, de k�zben el kell �rn�nk azt is, hogy felejtse el a h�rmasunkat �s megmenek�lj�nk, azt�n v�gre hazat�rhess�nk.

-          Szeretlek, TaeTae – h�pp�g. – Tudom, nem k�ne ilyeneket mondanom, de nem tudok v�ltoztatni az �rz�seimen. �gy �rzek, �s nekem ezt musz�j kimutatnom – s�hajt. – Kiskoromban is �gy �reztem m�r csak akkor azt hittem, hogy valami bugyuta gyermeki h�lyes�g, ezr�t t�ltettem magam rajta, meg azt�n tudtam, hogy nekem a l�nyokhoz kell vonz�dnom, �gy t�ltettem magam rajtad �s megbar�tkoztam ezzel az �rz�ssel a sz�vemben. M�r beleitta mag�t a mindennapokba, teljesen hozz�szoktam, hogy n�ha olyan fojtogat� �rz�st �rzek, ha m�ssal sokkal jobban elvagy, mint velem, de olyankor ink�bb �n is elvonultam, hogy m�s t�rsas�g�ban �n is olyan j�l �rezzem magam, mint te, de ez m�gse siker�lt. A szemem sark�b�l folyton l�ttam, hogy te nem ugyan�gy �rzel ir�ntam, ez�rt ez folyton elkeser�tett, de t�ll�ptem rajta, hiszen tudtam, hogy �gyse j�nn�l �ssze velem, hogy te nem �rzel ugyan�gy, mint �n. Nekem mindig sokkal t�bbet jelentett�l, mint egy egyszer� bar�t. �s most Jimin felid�zte bennem ezeket a r�gi f�jdalmakat, azt a szerelmet, amit ir�ntad �reztem. Ehhez hasonl�t senki ir�nt nem �reztem m�g soha. Sajn�lom…

Nagyot nyelek, legy�rve azt a fesz�t� �rz�st a mellkasomban, ami ak�zben h�zta egyre nagyobbra mag�t, m�g hallgattam szavait. Sosem besz�lt m�g �gy nekem. S�rt m�r m�skor is, de �gy m�g egyszer sem hallottam besz�lni. Az els� szerelmi vallom�st nem �pp t�le v�rtam, hanem mondjuk egy n�t�l, de lehet, az nem is �rintene meg ennyire. � kiv�ltja bel�lem, hogy r�d�bbenjek, sokkal t�bbet �rzek �n is, mint kellene, mint azt szabadna, �gy az �rz�sek eluralkodnak felettem. Ahelyett, hogy ell�kn�m, hiszen nem tartotta mag�t a megbesz�lthez, csak szorosabban �lelem, mintha az �letem m�lna rajta. K�pes m�g engem is k�nnyekre fakasztani annyit�l, hogy elmes�lte nekem azt, ami mindig is nyomta a lelk�t, az eg�sz �let�n �t, csak soha nem sz�lt nekem r�la egyetlen sz�t sem, csak csendben t�rt �s v�rta a csod�t, amely l�ssuk be, ha nem is �ppen �gy, ahogy azt k�pzeln� b�rki, de bek�vetkezett. Ha Jimin nem ejt t�szul minket, az is lehet, soha nem tudom meg, mit �rzett ir�ntam, �sszej�v�k valakivel, � pedig t�k egyed�l marad. M�ris rosszul �rzem magam a tudatt�l, hogy k�pes lettem volna ilyen sz�rny�s�gre, hiszen �sszet�rtem volna a sz�v�t, de nem fogom hagyni, hogy �gy t�rt�njen. Mellette maradok, ameddig csak lehet �s megfogom v�deni Jimint�l. Nem b�nthatja, nem engedem!

-          Nincs mit sajn�lnod, Jungkook – felelem, mire egy pillanatra leveg�t is elfelejt venni. �rzem sz�v�nek heves dobog�s�t, mely miatt halov�ny mosolyra h�z�dnak ajkaim. – �n is nagyon szeretlek t�ged – szorongatom meg, mint egy kisgyereket, mire kuncogni kezd.

-          �s Jimin? – v�lt ism�t komolyba, �s lassan elh�z�dik t�lem, hogy szemeimbe tudjon n�zni, de karjait tov�bbra is �sszekulcsolva tartja a nyakam k�r�l, �n pedig ugyan�gy teszek a derek�n�l.

-          Mi van vele? – h�zom fel szem�ld�keim.

-          L�tom �m, hogyan szokt�l r� n�zni – h�zza fel kiss� s�rtetten ajkait.

Hirtelen azt se tudom, mit mondjak. Ennyire felt�n�, hogy mit �rzek? De �n ezt egy�ltal�n nem �gy �rzem, hogy annyira �szrevehet� lenne. Rem�lem, Jiminnek nem t�nt m�g fel. J�zusom, ha felt�nt neki, akkor biztos kihaszn�lja majd! A fen�be is! Nem igaz, hogy nem b�rom tartani magam.

-          Az… az m�s… - hebegem, mire megad�an s�hajt fel �s elmosolyodik.

-          Nem m�s, Tae. Ak�rmennyire is haragszol r�, ami�rt ide bez�rt minket, bej�n neked, nem igaz? – harap als� ajk�ba, amint pr�b�lja mag�ba fojtani a kit�rni k�sz�l� nevet�st.

-          Hogy mondod? – ny�lnak t�gra szemeim, mire kuncogni kezd. Legal�bb m�r nem s�r, b�r szemei m�g mindig k�nnyesek.

-          Valld csak be, hogy igenis im�dod �s v�rod m�r, hogy �sszefekhess vele. M�r �gyis tudod, milyen �rz�s, ha t�ged dugnak, nem? Nekem k�sz�nheted, �gy m�r l�phetsz egy fokkal fentebb, Jiminhez – nevet fel, mire abban a pillanatban engedem el �s l�k�m hanyatt fekv�sbe az �gyon, majd pillanatok alatt fel� kerekedve, v�gig l�bai k�z�tt t�rdelve pislogok le r�.

-          Az egy kiv�teles eset volt! Engem nem fog senki sem dugni! Nem �rdekel, ki mit gondol, nem fogom hagyni! – d�h�ng�k.

Jungkook ajkain pajz�n, de egyben sz�rnyen �des mosoly ter�l sz�t, mely lassan vigyorba v�lt. Helyezkedni kezd alattam, szinte m�r vonaglik, ahogy v�llaimat markolja �s l�bait is oldalamnak szor�tja.

-          Gyere k�zelebb – suttogja. – �rezni akarlak. – Kijelent�s�re nyomban f�lig pirulok, de teszem is, amit mond.

Alkarjaimon t�maszkodok meg, hogy val�ban k�zelebb ker�lhessek hozz� eg�sz, de neki ez nem �gy t�nik, nem el�g, mert l�bait a derekam k�r� kulcsolja �s cs�p�j�t is megemelve h�z le teljesen mag�ra. Kisebb ny�g�s t�r fel bel�lem, mire nyomban guruln�k is oldalra, de � szorosan fog l�baival, majd ujjaival hajamba t�r, mik�zben tov�bbra is az a csintalan mosoly j�tszik ajkain.

-          J�l van, Tae. Ha te nem szereted, ha t�ged d�ngetnek, akkor cser�lhet�nk. �n szeretem �s hi�nyzol – s�hajtja, mire �rzem, hogy m�r a f�lem is �gni kezd a zavart�l. – Akarlak t�ged – ny�g fel magasabb hangom, mik�zben cs�p�j�t nekem l�ki, �reztetve velem, hogy val�ban kezd kem�nyedni.

Sz�vem hevesen ver, a pulzusom val�sz�n�leg m�r ez egekben. Egy nagyon aranyos fi�nak ismertem meg Jungkookot, aki m�r megmutatta nekem, milyen is, ha f�rfias, erre most �gy fekszik alattam, mint egy olcs� kurva, �s hi�ba pr�b�lom tagadni, tetszik a l�tv�ny.

Ajkaira pillantok, melyeket nyomban benedves�t �s k�js�v�ran v�rja, hogy saj�t�tsam ki �ket. T�bb se kell, nyomban egybeforrok vel�k. Annyira puha, annyira �rz�ki, hogy egyszer�en nem b�rom t�rt�ztetni magam. Hevesen t�pem sz�j�t, majd nyelvemmel is bejutok hozz�, hogy nyelvemmel az �v�t simogathassam. Ekkor elvigyorodik, s�t m�r nevetni kezd, �gy nem tudom tov�bb cs�kolni rendesen, de nem is sz�ks�ges. Az ajt� nyit�d�s�nak hangja csapja meg f�l�nket, mire t�gra ny�lt szemekkel b�mulunk egym�sra.

-          �, eln�z�st a zavar�s�rt – csend�l fel jellegzetes hangja a szob�ban, mire mindketten fel� kapjuk a fej�nket. Pajz�n vigyorral m�r v�gig minket, mire nyomban sz�tugrunk, Jimin pedig gondosan bez�rja az ajt�t maga m�g�tt. – Ugyan m�r, miattam azt�n ne hagyj�tok abba. Folytass�tok csak – vigyorog, majd k�zelebb l�pve hozz�nk, le�l az �gy sz�l�re, nekid�lve a sark�n�l l�v� f�nak.