Halih�! :) Nem terveztem m�g megosztani, de �gy d�nt�ttem, kedvetekre teszek :3 J� olvas�st! :D

Jungkook POV

 

            Szinte nem is vagyok ura �nmagamnak. Sose viselkedtem m�g �gy vele. A v�g�n kider�l, hogy igaza van �s Jimin t�nyleg annyira telebesz�lte a fejem, hogy ilyenn� v�ltam. De nem. Ha belegondolok, val�ban minden igaz, amit mondok, hiszen t�nyleg �gy �reztem, �rzek. Meggy�zve saj�t magam, lenyelem az utols� ellen�ll�, feszeng� kis gomb�cot a torkomban �s r�g nem l�tott bar�tom felett �tvetem l�bam, cs�p�j�re �lve. Ajk�ba harapva n�z szemeimbe, mintha f�lne m�sfele tekinteni. Ezt a g�tl�s�t le kell vetk�ztetnem, b�r ez nem csak lelkiekre sz�l. Tenyereimen t�maszkodom meg felette �s hajolok egyre k�zelebb arc�hoz, hogy ajkait ism�t kisaj�t�tsam, de miel�tt ez megt�rt�nne, megszak�tja mozdulatom azzal, hogy kezeit v�llamra teszi �s �ppen annyira tart mag�t�l, hogy ne �rhessek hozz�.

-          Komolyan gondoltad? – K�rdezi csillog� szemekkel.

-          Azt, hogy megduglak? Ja. – V�gom r� laz�n, mire kikerekednek szemei.

-          Nem arra �rtettem! – K�sz�r�li meg tork�t.

-          Az nincs ellenedre? – H�zom fel szem�ld�k�m meglepetten.

-          Hah, idi�ta! – L�k egyet rajtam, �gy pillanatokon bel�l v�ltoztatva helyzet�nk�n �s l�baim k�z� t�rdelve emelkedik fel�m. – T�bb vagyok neked, mint egy egyszer� bar�t? – Rebegteti meg szempill�it.

A gomb�c visszatelepszik torkomra, sz�vem hevesebben ver, ahogy felettem t�maszkodik. Tetszik a fel�ll�s, de akkor is �n leszek benne �s nem ford�tva! Nem �rdekel az se, mennyire �rtatlanul pislog r�m! Nem leszek kisfi�! Megmutatom, milyen is tudok lenni val�j�ban. Ahogy mindig is szerettem volna legbel�l.

-          Sz�nd�kosan csin�lod? – Biggyesztem le ajkaim s�rtetten.

-          L�tod, most is kisfi�s vagy! Nagyon aranyosan festesz �gy. – Vigyorog.

Nem vagyok valami j� vele szemben legal�bbis a vitatkoz�sban, �gy ahogy mindig is, er�vel gy�z�m meg. Ha ennyire f�l�nyeskedni akar, tegye rendesen! Ha kell, r�seg�tek. �s �gy is teszek. L�baim a leveg�be emelem �s a cs�p�je k�r� fonom, olyan er�vel r�ntva magamhoz, hogy elveszti egyens�ly�t �s egyenesen r�m hasal, �gy mindkett�nkb�l egy f�jdalmas ny�g�s t�r fel. Megemeli fej�t, feln�zve r�m, mire egy perverz vigyorral szor�tom jobban magamhoz, mik�zben tincseibe f�rom ujjaim. Mozdulni szeretne, de alig b�r t�lem, �gy kicsit engedek fog�somon, � pedig kihaszn�lva az alkalmat alkarj�n megt�maszkodik, �s fentebb tolja mag�t. Azzal nem sz�mol egyed�l, hogy �gy f�rfiass�gunk ennek k�vetkezt�ben egym�s�nak d�rzs�l�dik, mindkett�nkbe szor�tva a leveg�t. M�g ennyi anyagon kereszt�l is felt�zel. M�r a tudat is �ppen el�g, hogy tudom, ott van, �s alig kell valami, hogy teljesen egym�sba olvadjunk. Hogy test�nk eggy� v�ljon �gy, ahogy teremtve lett�nk. B�r a b�rh�z, k�z a k�zhez, ajkak �sszefon�d�sa. �s ezt �ppen vele. Vele �rzem olyan leny�g�z�nek. El�g durva szexben volt m�r r�szem Jiminnel. Ak�rmennyire kem�nydi�nak szeretn�k t�nni, �n nem ezt szeretn�m. Igaz�n �rz�ki akarok lenni, hogy megmutathassam, mennyire is szeretem val�j�ban, milyenek a val�di �rz�seim, hogy nem b�nn�k vele rosszul, gy�ng�d lenn�k �s vigy�zn�k r� �r�k id�kig. Ez nem ugyanaz, mint a szex, vagy a kef�l�s, ki hogy h�vja! Az �n c�lom m�s. A bizalm�t szeretn�m mindezek ut�n is.

-          Szeretkezni akarok veled. – S�hajtom k�zelebb h�zva arc�t, forr� cs�kba invit�lva, amit el�sz�r remeg� ajkakkal, lassan, de biztosan viszonoz.

Biztos vagyok benne, hogy ez t�bbet jelent majd sz�m�ra is, mint amit Jiminnel t�lt�tt egy�tt, alkalmak. M�ly nyomot szeretn�k hagyni a sz�v�ben, hogy sose felejthesse el, �n, Jungkook voltam az, aki f�rfi maradtam mellette, de k�zben olyan gy�ng�d �s kedves voltam, mint egy �rtatlan kisfi�. Tal�n nem is olyan rossz ez a szerep. Csak a pozit�v oldal�t kell n�zni.

Ajkaink elv�l�s�nak halk cuppan�s hang ad jelet. M�lyen szemeimbe n�z, l�tom benn�k a tan�cstalans�got, a v�laszk�ptelens�get. Val�sz�n�leg nem sz�m�tott r�, hogy ilyen leszek. �szint�n, �n se sz�moltam vele, hogy �gy l�ngra lobbannak az �rzelmeim.

-          Azt hiszem, �rtem, mit kedvel benned Jimin annyira. – Jegyzi meg csendesen, mire k�rd�n n�zek fel r�. – �n is sz�vesen l�tn�lak �gy alattam nap, mint nap. – Mosolyog.

Kijelent�s�vel siker�l annyira zavarba hoznia, hogy f�lig piruljak. �s mindezt azok ut�n, hogy miket mondtam, tettem �s tenni is fogok. �jb�l ajkaimra h�zom, amit m�r sokkal k�nnyedebben, rutinosan fogad, majd f�szkel�dni kezdek alatta, hogy min�l ink�bb ingereljem gyenge pontj�n. B�szk�n jelenthetem ki, hogy hat�rozott v�ltoz�st lehet �szrevenni rajta. Siker�l egyre kem�nyebb� var�zsolnom, �s egyszer�en im�dom a tudatot, hogy ezt �n v�ltom ki bel�le. Im�dom �t, im�dom minden egyes porcik�j�t, mind testileg, mind lelkileg.

Egy pillanatra beugrik sz�leim k�pe szemem el�, de ezt a pillanatot nem szeretn�m ezzel t�nkretenni, megszak�tani. Oly r�g�ta v�rok m�r erre. Anya �s apa, biztos vagyok benne, hogy mindketten biztons�gban vannak. Hiszen mi bajuk is lehetne? Jimin engem fogott el, engem sp�cizett ki mag�nak. Mi�rt is �rtana a k�zeli rokonaimnak? Mi �rtelme lenne? Azt se tudja, kik �k, nemhogy felkeresse �ket. �s m�gis c�lja lenne azzal, hogy ellen�k tesz b�rmit? Nem engedem meg. B�rmi terve is van velem annak a v�mp�rnak, azt soha az �letben nem fogom hagyni, hogy a sz�leimet b�ntsa! Csak egy ujjal merjen hozz�juk �rni, velem gy�lik meg a baja! Biztosan j�l vannak �s keresnek engem naphosszakat agg�dva, �n pedig itt roskadok, most m�gis mennyire �lvezem a helyzetet! Sz�rny� ember vagyok.

Azon kapom magam, hogy egy k�nnycsepp buggyan ki szemem sark�b�l, hal�nt�kom fel� v�ve �tj�t, hajamba olvadva, benedves�tve azt.

-          Rosszul �rzed magad? – V�lnak el ajkaink. – Mi a baj, Jungkook?

A l�gy hang, amin megsz�l�t, amilyen hangs�llyal a nevem elhagyja sz�j�t, �s h�velyujja, mellyel let�rli a k�nnyem h�zta cs�kot, megdobogtatja sz�vem. Fejem r�zom k�rd�s�re �s halov�ny mosolyt er�ltetek arcomra. Nem szeretn�m, ha miattam aggodalmaskodna. Most itt van velem, legal�bb �, �s ez a legfontosabb jelen pillanatban. L�baim ledobom k�t oldal�ra, hogy megszabaduljon szor�t� fogs�gomt�l �s szabadon mozoghasson. Gyorsan fel�l�k, majd �l�be m�szom, mik�zben nyak�nak puha b�r�re tapadok, kezemmel pedig p�l�ja al� ny�lok �s simogatom, �rintem minden egyes centim�ter�t, minden kis kock�j�t. Karjait h�tamra teszi �s �gy fog k�rbe, mintha sosem akarna elengedni. N�hol er�sebben sz�vom meg, mire mag�ba fojt egy ny�g�st, amit hallani szeretn�k.

-          Ne fojtsd magadba! – Harapok f�l�be, majd nyelvem �ppen csak �rintve hozz� nedves�tem k�rbe, mire fels�hajt.

Egyre fentebb h�zva fels�j�t �l�k k�zelebb cs�p�j�hez, m�g nem el�rem, �s abban a pillanatban m�r emeli is karjait a magasba, hogy a felesleges anyag a f�ld�n v�gezhesse. �hes szemekkel m�rem v�gig als� ajkam besz�vva �s harapd�lva. Egyszer�en t�k�letes sz�momra. Pont olyan, amilyennek lennie kell, amilyennek k�pzeltem. Felemel� �rz�s, hogy most v�gre hosszas v�rakoz�sok ut�n, az �n �r�m�mre fog szolg�lni ez a test. M�r a l�tv�nya is �ppen el�g ahhoz, hogy el�g sz�k�sen f�rjek el als�nem�mben, �gy t�relmetlen�l l�k�k egyet cs�p�mmel, �t is kell�k�pp felt�zelve. Miel�tt b�rmit tehetne, hanyatt fektetem �s ism�t elfoglalva megszokott helyem cs�p�j�n, lekapom magamr�l is a pul�vert �s a p�l�t. K�t tenyeremmel f�l� t�maszkodva hajolok le hozz� egy gyors cs�kot lopva. Tov�bb haladok �ll�ra, �llkapocsvonal�n is v�gighaladva, le a nyak�ra, �vatosan megsz�vogatva, majd kulcscsontj�hoz �rve, azon a k�rny�ken is kis ideig elid�zve, hogy mindenhol apr� puszikkal hintsem be b�rsonyos nem is barna, de nem is t�l feh�r b�r�t. Im�dom �gy, ahogy van. Mintha csak nekem teremtett�k volna. Ahogy egyre csak lentebb haladok, cs�p�m hozz� l�k�m, egy s�hajt csikarva ki bel�le, majd l�bai k�z� t�rdelek, amiket k�szs�gesen rak akkora terpeszbe, hogy k�nyelmesen elf�rjek k�z�tt�k �s v�gezhessem munk�lataim tov�bb. Egyik mellbimb�j�t el�rve, kidugom nyelvem �s �gy ingerlem vele �ppen csak �rintve, majd az eg�sz fel�leten v�gignyalok. Szabad kezemmel, mellyel nem t�maszkodom, oldal�t simogatom, ki�lvezve minden perc�t annak, amit vele t�lthetek. K�jes s�hajokkal nyugt�zza minden egyes mozdulatom, amit �lvezettel hajtok v�gre. Ajkaim k�z� veszem �s er�sen megsz�vom, �gy apr� ny�g�st hallat. Elvigyorodva, nyelvemmel nem hagyva abba a k�nyeztet�s�t n�zek fel r�. Elkapom tekintet�t, mire pirospozsg�s arca er�sebb sz�nt vesz fel. H�traveti fej�t, mik�zben �tt�rek m�sik bimb�j�ra, hogy azt is kell�k�pp megdolgozzam, amit ugyanolyan reakci�kkal illet, mint az el�z�t. Megemelkedve arc�hoz hajolok, hogy �jabb cs�kot csenhessek t�le, amit v�g�l megdupl�z, �n pedig tripl�zok. De miel�tt komolyabbra fordulna csat�nk, f�l�hez hajolok, �s csendesen s�hajtva hintek apr� puszit a m�g�tte l�v� �rz�keny b�rre.

-          Szeretlek, TaeTae! – Suttogom, mibe beleborzong �s kezeit tark�m k�r�l �sszekulcsolva h�z ajkaira.

V�laszt ugyan nem kapok, de nekem ez is �ppen el�g ahhoz, hogy tudjam, � sem �pp k�z�mb�s �rzelmeket t�pl�l. Valamilyen szinten vonz�dik hozz�m, k�l�nben nem hagyn�, hogy ezt tegyem vele. Tudom, hogy milyen, ha igaz�n nem akar valamit. Most viszont k�r is lenne meghazudtolnia mag�t nekem, hiszen �rzem, milyen kem�nyre dolgoztam m�r.

Leh�z annyira, hogy nyakamra nyomhasson cs�kot, beleharapva b�r�mbe. Vele ellent�tben �n nem tudom magamban tartani ilyen profin az �lvezetem hangj�t, �gy nem is pr�b�lkozom vele, f�l�be ny�g�k.

Felpezsd�ti a v�rem, felforr�s�tja a leveg�t, elhom�lyos�tja a l�t�som, elveszi az eszem. Minderre egyed�l � k�pes �s �n �lvezettel engedem is. B�re forr�, �g a v�gyt�l, sz�ve hevesen dobog, ak�rcsak az eny�m. �s ha rajtam m�lik, fog enn�l m�g jobban is verni.

M�g v�llamra hint cs�kokat, nadr�gja �v�vel kezdek bajl�dni, de szerencs�re nem neh�z sz�tszedni. A gomb �s cipz�r ezut�n m�r nem jelent gondot, hamar megszabad�tom szor�t�sukt�l, majd megemelkedek r�la, hogy le tudjam h�zni a zavar� t�nyez�t, �gyelve r� az elej�n, min�l t�bbsz�r sim�tsak v�gig hossz�n. K�nz� lass�s�ggal vetk�ztetem, lehajolva bels� combj�t nedves�tve be. Minden apr�s�gt�l megszabad�tom, kiv�ve egyetlen egyt�l. A bokszere tov�bbra is takarja a l�nyeget, �gy alhas�hoz hajolva folytatom ingerl�s�t apr� kis cs�kjaimmal.

-          Vedd le! – Ny�sz�rgi fell�kve cs�p�j�vel.

-          Ne l�gy ilyen t�relmetlen! – Dorg�lom.

L�tszik rajta, mennyire nem b�r m�r mag�val, �n pedig gonosz m�don nem tervezek k�nny�teni rajta. Combj�t cir�gatom ujjaim hegy�vel, majd r�hajolva, a v�kony anyagon kereszt�l veszem sz�mba. Hangos s�hajjal veti h�tra fej�t �s markol a leped�be. Zavarja nyelvem az utols� kis sz�vet, de k�nl�d� arckifejez�s�nek l�tv�nya mindenben k�rp�tol. Ez adja az er�t a folytat�shoz. Szeretn�m az egekig rep�teni, a csillagos �gig, fel a menny hat�r�hoz, ahonnan azt�n v�ratlanul visszaesik, majd �jra tov�bb h�zva a c�lig, de tov�bbra se t�rva fel neki a kaput, amelyen �tl�pve a forr�s�g v�r, az �r�m, mik�zben a fellegekben j�r mit se t�r�dve azzal, mi folyik k�r�l�tte. Csak arra tud koncentr�lni, milyen j� munk�t v�geztem. Ugyanezeket a hat�rokat feszegette Jimin is n�lam, �gy pontosan tudom, milyen istenfeletti �rz�s, ha nem siet�nk el semmit.

V�g�l megunom a j�tszadoz�st, leh�zom a bokszert, f�lredobva, majd r�fogok k�kem�ny f�rfiass�g�ra �s lassan, de biztosan kezdek dolgozni rajta. M�g kezemmel k�nyeztetem, felm�szom hozz�, hogy �jabb cs�kot csenhessek. Mintha csak a jutalmamat akarn�m bezsebelni minden egyes alkalommal. Szeretem ezt a f�rfit �gy, ahogy van. �h�tozom cs�kj��rt, hogy a puha kis p�rn�k eny�im simogass�k.

-          Jungkook – s�hajtja, mikor elv�lunk egym�st�l. – Ne sz�rakozz! – Sz�l r�m. – Ha m�r igaz�n f�rfinak akarod mutatni magad, akkor dugj meg v�gre! – Kel ki mag�b�l.

Bel�m szorul a leveg� a hallottak ut�n. Ennyire nem b�rn�? Vagy csak engem tesztel? Akkor sem fogom kihagyni a legjobb r�szt. Most m�r �gy is fejezem be, ha m�r �gy kezdtem el. Nem fog megg�tolni a t�relmetlens�ge.

-          Nyughass! – Rivallok r�. – Nem siet�nk! Az els� ok, hogy sz�z a segged, - kezdek bele, mire felkuncog. – A m�sik az, hogy l�ttad m�r Jimint. – B�lint. – Na, nekem nagyobb, mint neki. Biztos ez az oka, hogy nem hagyta sose, hogy �n akt�vkodjak. M�g a v�g�n f�lt volna, hogy nagyon f�jna. – T�prengek el.

Akkor kapok �szhez, mikor m�r el kell r�ntanom kezem r�la, mert nadr�gomba dugja ujjait �s leh�z mag�ra.

-          Mutasd meg, hogy elhiggyem! – Nyalja k�rbe ajkait kih�v� t�zzel �gve szemeiben.

Fogaim �sszeszor�tva pr�b�lom t�rt�ztetni magam, majd �sszeszedem magam �s egy pajz�n mosoly k�s�ret�ben m�szom le k�z�ppontj�hoz �s nem v�rva tov�bb egyb�l v�gigvezetem t�v�t�l a v�g�ig nyelvem. Ugyanezt a mozdulatsort ism�tlem m�g p�rszor, kezemmel is r�seg�tve. N�ha-n�ha felpillantok, hogy l�ssam �lvezked� arc�t. L�gz�sei egyre szapor�bb� v�lik, mikor makkj�t sz�mba veszem �s nyelvemmel k�rk�r�s mozdulatokat �rok le rajta.

-          M�g! – Ny�gi mindk�t kez�t fejemre t�ve �s nyomva le t�vig, � k�jes ny�g�ssel nyugt�zva tett�t, �n pedig az �klendez�st pr�b�lom elker�lni.

Kezei ir�ny�t�s�nak valamennyire ellen�llva pr�b�lok min�l lassabban mozogni rajta, de �gy nehezebben megy, mint gondoltam. Ajkaimmal n�hol r�szor�tok, hogy fokozzam �lvezet�t, nyelvemmel a v�gs�kig kitartva, nyalogatva, mintha valami �des fagylalt lenne. Melegs�ggel �nt el, mikor tekintet�nk tal�lkozik �s, m�g nem fordul el k�jt�l eltorzult arccal, �szinte szeretetet l�ttam megcsillanni benne.

Elr�ntom kezeit, mikor m�r el�gnek �rzem ezt a fajta k�nyeztet�st. Kiveszem sz�mb�l �s combj�t markol�szva cs�kolom k�rbe t�v�n�l, goly�ira �tt�rve, majd haladva egyre gyeng�bb pontokhoz, hol ajkaimmal �rem akaratlanul is megremeg eg�sz test�ben.

-          Mintha ezer �ve ezt csin�ln�d! – Ny�gi, mire az utols� cs�kokkal jutalmazom meg �s visszam�szom arc�hoz.

-          Tudod, TaeTae, volt kit�l tanulnom. – Vigyorgok, mire szemforgat�st kapok v�laszul.

Forr�, szenved�lyes cs�kba invit�lom, amit t�relmetlen�l viszonoz. Kezeivel v�gigsim�t mellkasomon, v�gig a hasamon, m�g nem meg�llapodik nadr�gomn�l, amit hamar ler�nt r�lam bokszerrel egy�tt. Fel�l�k �s teljesen kib�jok minden maradt ruh�b�l, ami m�g rajtam �keskedik, majd imm�r anyasz�lt meztelen�l kerekedem ism�t fel� �s a szeme l�tt�ra nedves�tem be k�t ujjam, amit v�gyt�l els�t�t�lt szemekkel n�z v�gig. Miut�n megfelel�nek gondolom �ket, nyak�hoz hajolok, �s azt lepem el cs�kokkal �s gy�ng�d sz�v�sokkal. Azt szeretn�m, ha nem figyelne majd a f�jdalomra, �gy minden t�lem telhet�t megteszek, hogy �vatos legyek. Combjaira teszem kezeim �s nagyobb terpeszbe tolom �ket, hogy min�l k�nnyebben hozz�f�rhessek. Cs�kjaimmal kulcscsontj�ra is let�rek, mik�zben els� ujjammal kezdek k�r�zgetni bej�rata k�r�l, amit sz�p lassan egyre bentebb viszek, m�g nem bel� cs�sztatom. Felny�g, �s a paplant szorongatja. Pontosan tudom, milyen szokatlan �s furcsa �rz�s ez most sz�m�ra. Volt alkalmam megtapasztalni, milyen �rz�s, ha valaki a h�ts� r�szem k�r�l koslat �s kegyelmet nem ismer�en dugja fel mag�t. K�r�zgetni kezdek ki-be h�zg�lva egyetlen csepp ujjam, eg�szen addig, m�g arckifejez�se el nem hagyja teljesen a f�jdalmat �s t�relmetlen�l nem n�z szemeimbe.

-          Hogy te milyen vagy! – Hitetlenkedem, mire sz�les vigyorral v�laszol.

�vatosan a m�sodik ujjam is t�rs�tom az els� mell�, ezzel tov�bb elid�zve, mint az im�nt. Arca ism�t fintorba h�z�dik �s keze is megtal�lja a legrosszabb pontot ebben a helyzetben. Hosszomra vezeti kez�t �s arra markol r� mit se t�r�dve azzal, hogy mennyire meglepett ezzel. Bel�lem is egy halk ny�g�s t�r fel, mire r�m pillant, �s perverz vigyorral nyugt�zza tett�t. Amilyen temp�ban mozgok benne, ugyanazt a ritmust �tv�ve mozgatja kez�t rajtam.

-          Cs�kolj meg! – Lihegi v�ratlanul.

Lesokkol a k�r�s�vel. Nem sz�m�tottam volna r�, hogy a nap folyam�n erre fog k�rni vagy egy�ltal�n az �letben b�rmikor. Sz�vem kihagy egy �temet. Annyira boldog vagyok, hogy � mondta ki el�sz�r! Sz� n�lk�l teszem, amire k�r. M�g m�r harmadik ujjammal t�g�tom, olyan vadul t�pi ajkaim is, hogy levezesse f�jdalm�t. Cs�kj�ban �rzem, mikor �ll k�szen, �gy mikor m�r l�gyan puszilgat, kih�zom bel�le ujjait �s � is elengedi f�rfiass�gom, amit bej�rat�hoz poz�cion�lok. T�rdeit felh�zom, majd kisebb terpeszbe helyezkedve vezetem bel� magam. Karom ut�n kap, amibe belemarkol. M�g alig vagyok benne, de meg�llok �s v�rok, hogy szokja. Forr�s�ga, viszont ahogy k�rbe�lel, engem is felt�zel, �gy nem b�rok magammal, nyomulok tov�bb, de f�l�ton ism�t meg�llok. T�l sz�k! Nem fogom b�rni, el fogok robbanni id� el�tt.

-          Laz�ts! – Ny�g�m nyak�ba hajolva. – Nagyon fesz�t!

-          P-pr�b�lok! – Veti h�tra fej�t. – Ha valaki, akkor te tudhatn�d, milyen k�nny� mondani! – C�loz arra, hogy �n m�g sose voltam domin�ns.

-          Ne sz�lj be! – Sz�lok r� j�tszott s�rtetts�ggel.

Nem felel, mind�ssze er�tlen kuncog�ssal reag�l, amint k�rbe�lel karjaival szorosan mag�hoz l�ncolva. Nekisimulok teljes hossz�nak, ami tov�bb fokozza �lvezetem �s az � f�jdalmait is enyh�ti. Apr� cs�kokkal halmozom el nyak�t, hogy elvonjam figyelm�t a f�jdalomr�l. M�lyeket l�legzek tartva magam, hogy ne mozogjak benne. Alkaromon megt�maszkodom �s ajkait veszem birtokba. Cs�kunk szakadozott folytonos liheg�s�nk ok�n. Mikor m�r �gy �rzem, eleget v�rtam, tov�bb nyomulok bel�, mire v�llamba mar ujjaival. K�z�nk ny�lva kezel�sbe veszem �rz�keny pontj�t, mire k�jesen s�hajt fel. �temesen mozgatom csukl�m, hogy min�l hamarabb elfeledtessem vele a k�nt, mik�zben teljesen elmer�l�k benne. Ajk�ba harapok elh�zva kicsit, majd ism�t r�tapadok nyelvemmel bejutva hozz�. Ezt �gy folytatom eg�szen addig, m�g nem �rzem, hogy izmai ellazulnak, �s sokkal szenved�lyesebben viszonozza nyelveink j�t�k�t, mint eddig. Cs�p�j�vel t�relmetlen�l l�k egyet, jelezv�n, k�szen �ll a folytat�sra. Nem kell t�bbsz�r sz�lnia, kih�z�dom bel�le, majd ism�t t�vig nyomulok, majd ugyanezt a mozdulatsort v�gzem el egym�s ut�n egyre gyorsabban �s kegyelmet nem ismer�en. Mindek�zben kezem mozg�sa sem �ll meg rajta, hogy biztos�tsam �lvezet�t.

-          M�g j�, hogy Jiminnek nem engedtem ezt. – S�hajtja, mire k�rd�n pislogok le r�. – � biztosan nem v�rt volna ennyit. – Vigyorog, mire elpirulok. – Aranyos, hogy ilyen zavarban vagy. – Kuncog, mik�zben cs�p�mmel is f�lbehagyom a mozg�st f�l�ton benne.

-          Most mi�rt kell ilyeneket mondanod? – Hajolok nyak�ba zavaromban.

-          Nem azt akartad megmutatni, milyen f�rfi vagy? De, ha gondolod, akkor cser�lhet�nk. – Mormogja f�lembe kellemes, m�ly hangj�n.

-          Nem cser�l�nk! – T�maszkodom meg tenyereimen. – Bebizony�tom, hogy jobb dug�t�rs vagyok, mint Jimin! – F�jtatok.

Gyermekies mosollyal n�z fel r�m, mik�zben ism�t l�k egyet cs�p�j�vel, hogy mozogjak. Lassan ind�tok, de m�r nem �llok meg, nem h�z�dom ki. �lvezem, amint minden egyes mozdulatomn�l felny�g, hogy forr�s�ga k�rbe�lel, �s egyre kev�sb� szor�t r�m. Mag�val ragad az arckifejez�se, a szemei fekete csillog�sa, hangj�nak m�ly b�g�sa, mely az egekbe rep�t. V�ltoztatok poz�ci�mon, hogy kitapasztaljam, honnan tal�lhatom meg a legegyszer�bben gy�ny�rk�zpontj�t. L�bait v�llamba akasztom, ujjaink �sszekulcsolom. Tov�bb l�k�m egyre m�lyebben, mire egyszer csak t�gra ny�lnak szemei �s �gy ny�g fel, mint valami rossz ribanc, sz�j�t nagyra t�tva, fel-felh�rd�lve.

-          M�g! K�rlek! – Ny�gi.

�gy folytatom mozg�som, hogy minden m�sodik l�k�sn�l el�rjem leg�rz�kenyebb pontj�t, a v�g hat�rait feszegetve. Ujjaival olyan er�sen szor�tja kezem, hogy elfeh�rednek. Meg se pr�b�l halkabban adni hangot �lvezet�nek. Olyan, mint akinek teljesen elvett�k az esz�t. Azt hiszem, ez �gy is van. �n is im�dom azt az �rz�st. M�sabb, mintha csak benne lenn�k. Olyan, mint a drog, egyszer meg�rzed, mindig t�bbet akarsz majd bel�le. �s �n els� alkalommal el sem �rhettem azt a hat�rt. Folyamatosan feszegetve lett, de v�g�l arra lettem �t�lve, hogy k�nytelen voltam megv�rni, m�g lelankad, amit had ne r�szletezzek, milyen k�nkeserves hossz� percekig tartott. �n nem ezt szeretn�m neki. Azt szeretn�m, ha minden pillanat�t �lvezn� annak, amit velem t�lthet, hogy visszak�v�njon, hogy �jra �s �jra akarjon. Mindig, mikor esz�be jutok, oda furakodjon a gondolatai k�z� az is, milyen gy�ny�rben volt r�sze mellettem.

-          Jung… Jungkook… - Ny�gi nevem, mikor m�r r�kapcsolok egy bizonyos gyors temp�ra.

Lehajolok hozz� �s gyors cs�kot lopok, hiszen most egyik�nk se tud rendesen leveg�t venni. �rzem, amint megremeg alhasam, �s tudom, hogy m�r nincs sok h�tra. Az utols�kat l�k�m, m�r egy�ltal�n nem a gyorsas�gra, hanem az �rz�kis�gre hajtva, hogy min�l m�lyebbeket l�kjek.

-          Mindj�rt… - szor�tja �ssze szemeit.

-          �n is… - lihegem.

R�seg�tek �lvezet�re, f�rfiass�g�ra fogok �s cs�p�m mozg�s�val ellent�tben gyorsan verem neki, mire nyomban h�traveti fej�t �s hosszas ny�g�st hallat, szabad kez�vel v�llamba markolva. Feh�r folyad�ka hasfal�t ter�ti be �s kezemre is b�ven jut. �sszesz�k�l f�rfiass�gom k�r�l, kidombor�tja mellkas�t. Gy�ny�rk�dve n�zem v�gig cs�cspontj�ra jut�s�t, mik�zben kezemmel elengedem, de cs�p�mmel tov�bbra is ugyanott tal�lom el, fokozva az �lvezet�t.

-          Hah, Jungkook! – Ny�sz�rgi hossz� m�sodpercek m�lt�n is.

Ez megadja sz�momra is v�gpontot, a gy�ny�r v�gigs�p�r testemen, melegs�g �nt el minden porcik�mban, mikor alhasam megremeg �s bel� engedem �lvezetem ugyanolyan hangosan ny�gve fel, ak�rcsak �. Nem b�rom magamba fojtani hangom, t�l csod�latos �rz�s, ami hatalm�ba ker�t. �s v�gre �n lehettem az akt�v f�l! Csod�latos �rz�s. Legbel�l, milyen r�g�ta is v�gyom m�r erre, hogy �ppen vele t�rt�njen ez.

Leveszem v�llamr�l l�bait, amik er�tlen�l esnek k�t oldalamra. Nyak�ba hajtom arcom, belihegve b�r�t, nem �rdekelve, hogy az � �lvezet�ben f�rd�k.

-          M�g egy kicsit… - l�k�k egyet cs�p�mmel levezet�sk�ppen. – K�rlek! – Lihegem.

�sszekulcsolt ujjainkat elengedi, �s karjaival szorosan �lel mag�hoz.

-          Nyugodtan – feleli.

Lassan, �vatosan levezet� l�k�seket adok, majd v�gleg kif�radva meg�llok, �s csak feksz�nk �gy, ahogy vagyunk. Sz�vem hevesen ver, �rzem, hogy az �v� is. Egy �temben az eny�mmel. Mosolyg�sra k�sztet.

-          Szeretlek, hyung! – Jelentem ki m�sodj�ra, minden �rzelmemet belevetve.

-          Hyung? Sose h�vsz �gy. – Feleli f�radtan.

-          Meg�rdemled kiv�telesen. – Vigyorgok.

� is elmosolyodik �s megad�an s�hajt fel.

-          �n is t�ged, Kookie.

Amint a szavak elhagyj�k sz�j�t, felkapom a fejem. J�l �rtettem? Komolyan azt mondta, hogy � is szeretne? Viszonozn� az �rz�seim? Vagy csak, mint testv�rbar�tot? Bar�ts�g extr�kkalk�nt? Nem �rdekel. Nem is h�zom fel magam ilyeneken. Azt mondta, � is engem �s ez t�k�letesen el�g ahhoz, hogy a boldogs�g sz�t�radjon testemben.

V�ratlanul �r, amint tark�mra vezeti kez�t �s valamit felt�n�en kezd szugger�lni rajtam. Vagy ink�bb valamiket, ahogy v�gighalad szemeivel mellkasomon �s hasamon is.

-          Egy�bk�nt, nem akartam modortalan lenni, de el�g cs�ny�k ezek a foltok rajtad. – K�sz�r�li meg tork�t.

-          Hogy mi? – Kapok nyakamhoz �s nyomban kih�z�dom bel�le, mell� t�rdelve, l�bamra �lve.

-          Ha m�r �gyis itt vagyok, helyre rakom Jimint. Nem engedem, hogy ilyen cs�nya foltokat hagyjon rajtad. Ez sz�rny�. Mi�ta? – N�z m�lyen szemeimbe.

-          A… a h�tv�g�n. – Motyogom.

-          H�tv�g�n? Melyik nap? – Nyalnak t�gra szemei.

-          Mi�rt �rdekel? Ez annyira k�nos. – Takarom el kezeimmel arcom, mire nyomban fel�l, de meg is b�nja, mert k�zben felszisszen a f�jdalomt�l.

-          Tudnom kell! – F�jja ki a leveg�t.

-          Eg�sz szombat �jjel. – Felelem, mire szemeiben ismeretlen d�h villan. Valami rosszat mondtam volna?

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s