Sziasztok! :D Meghoztam a folytat�st :3 Igaz�b�l m�r egy ideje k�sz vagyok vele, de nem �rzem t�l j�nak,bez�rt nem mertem megosztani... rem�lem ti m�s v�lem�nnyel lesztek :D J� olvas�st! :)

Jimin POV

            Mind�ssze p�r �r�ra t�ntem el. Mikor ki�rtem az egyik folyos�ra, megcsapott a v�r�nek illata. Tudtam, hogy erre j�rt nem is olyan r�g, �gy a lakr�szhez legk�zelebb �ll� �r�ket felkerestem. Elmondt�k, hogy a l�pcs�fordul�n�l �rezt�k a jelenl�t�t, de �gy gondolt�k, jobb lesz ezt nekem elint�zni, �gy tov�bb �lltak. Ha azt hitt�k, ennyivel meg�ssz�k, h�t rosszul gondolt�k. Pillanatok alatt elkaptam egyik ut�n a m�sikat, fogaimmal v�gigmartam b�r�ket, majd nekiv�gva hanyagul a k�falnak �ket �lltam tov�bb. Idi�t�k! Vissza kellett volna tartaniuk! Nem azt k�rtem, hogy leck�ztess�k meg, hanem mind�ssze annyi dolguk lett volna, hogy az �tj�t �llj�k �s el�m hozz�m, vagy vissza hurcolj�k a szob�mba. De egyiket sem tett�k meg, �gy b�ntet�st �rdemelnek. M�g szerencs�j�k, hogy eg�sz kegyes kedvemben tal�ltak, �gy nem v�geztem vel�k azonnal. Csak ejtsenek m�g egy ehhez hasonl� v�gzetes hib�t, csak egyetlen egyet. A v�r szag�t k�vetve kerestem, ami az el�csarnokba vezetett, onnan pedig egyenesen a kij�rathoz. Megl�gott. El sem hiszem, hogy k�pes volt r�! Volt hozz� mersze, volt el�g b�tors�ga ilyet tenni, mikor j�l tudom, hogy nem nagyon b�rhat mozogni. Siet�s l�ptekkel indultam neki a nagyvil�gnak, felr�ntottam az ajt�t, �s visszhangot verve csaptam be magam m�g�tt. �reztem a leveg�ben, merre ment. Val�sz�n�leg nem jutott messzire, �gy hamar meg fogom tal�lni, hi�ba a sz�l, ami elf�jja a szagot. �s ez m�sodpercekkel k�s�bb be is k�vetkezett.

            Visszasz�lt. K�tszer is egym�s ut�n. Nekem senki nem parancsolhat, senki nem mondhatja meg, mit csin�ljak! � m�gis megtette �s l�tom a szem�ben, hogy ha kell, megteszi m�g harmadj�ra �s negyedj�re is. Hossz� ideje nem hergeltek fel ennyire. M�gis tartom magam, hisz nem egy idegbajos, �retlen, �tv�ltoztatott emberv�mp�r vagyok, hanem sz�let�sem �ta �gy �lek a legmagasabb rang� csal�db�l sz�rmazva. Term�szetes, ha nem t�r�m az ellenkez�st. Van egy bizonyos szint, amit �tl�pve m�r nem sz�rakoztat� ez az eg�sz. Ezt a szintet pedig Jungkook �tl�pte.

            Megropogtatva a nyakcsontom teszek egy k�rt a fejemmel. A k�vetkez� pillanatban m�r a fiatalabb fi�t a pul�vere nyakr�sz�n�l markolva r�ntom fel fejmagass�gba, hogy farkasszemet tudjak vele n�zni k�zvetlen k�zelr�l. Hatalmasra ny�lt szemekkel n�z eny�imbe, �s karom markolja, hogy engedjem el, de ezzel csak azt �ri el, hogy er�teljesen nekiv�gom a f�nak, aminek eddig d�lve �lt. F�jdalmas hangon ny�g fel �s szor�tja �ssze szemeit. Karom tov�bbra sem engedi el, �n meg elengedem az anyagot �s nyak�ra fogok. Nem annyira, hogy t�lzottan f�jjon neki, csak �ppen olyan er�vel, hogy megijedjen, �s ne merjen visszasz�lni.

-          �gy gondolod, a sz�k�ssel megoldasz mindent? Ha nem t�nt volna fel, ugyanabba az oszt�lyba j�rsz, amelyikbe �n. Ha siker�l is a kis terved, azt hiszed nem ker�lt volna erre sor? – Sziszegem a szavakat szinte a test�nek simulva.

-          �tiratkozom! – Lihegi ki nehezen a szavakat.

�rzem, ahogy szemfogaim megn�nek. Vicsorogva n�zek szemeibe, jobban r�szor�tva nyak�ra, mire � is ugyan�gy tesz karommal. Igaz, ami igaz, nem akarom b�ntani, de ha m�g �gy is ekkora sz�ja van, musz�j tennem valamit.

-          Nem fogsz innen menni sehova! – Pr�selem neki teljes testtel is most m�r a t�rzsnek.

M�r csak t�togni b�r, szavak nem hagyj�k el sz�j�t, amit hol nagyra nyit, majd z�r �ssze vicsor�tva, �sszeszor�tott szemh�jakkal, r�ncba h�z�d� arcb�rrel. L�tom rajta, hogy mondani szeretne valamit, de nem b�rja a szor�t�st�l, amit nem is b�nok, hiszen legal�bb meg�rzi a haragom. Tanulnia kell az esetb�l. T�bbsz�r nem teheti ezt, nem sz�khet el, k�l�nben t�nyleg nem �ssza meg kisebb s�r�l�sekkel. Kegyetlennek t�n�k, de musz�j megleck�ztetnem.

-          Csak nem mondani szeretn�l valamit? – K�rdezem t�le j�tszva a meglepettet, a kis szel�d b�r�nyt, oldalra d�nt�tt fejjel.

Egyik l�b�t felh�zza �s pr�b�l ell�kni mag�t�l, de nem siker�l. Csak mag�t f�rasztja ezzel. Nem tudom, mit k�pzel, tal�n lenne el�g ereje ellenem? �ppen ellenem? Erre akaratlanul is egy kisebb nevet�s t�r fel bel�lem, majd hirtelen komorodom el �s h�zom el egy kicsit a f�t�l, majd l�k�m neki ism�t. Ezut�n azonnal teszek egy l�p�st h�tr�bb, elengedve �t, figyelve, ahogy elveszti egyens�ly�t �s a f�ldre rogy, ahol eddig pihent meg. Felh�rd�lve szippantja mag�ba az �jonnan �rkez� friss leveg�t. Nem b�rja m�g �lve se megtartani mag�t, az oldal�ra d�l, fej�t a kiny�jtott karj�n t�masztva, m�sikkal a tork�hoz kapva. P�r m�sodpercig v�rok, hogy jobban legyen, majd egyik l�bam �t teszem a m�sik oldal�ra, �gy felette �llva meg, majd leguggolok, hogy k�zelebb lehessek arc�hoz. M�ris r�m�lten n�z vissza r�m. Azt hiszem, siker�lt el�rnem, amit szerettem volna. Tal�n m�r nem mer feleselni.

-          Mi�rt csin�lod ezt? – Ny�sz�rgi. – Mit akarsz t�lem? – K�nnyesednek be szemei.

Fel� ny�lok jobb kezemmel, mire �sszerezzen, de ez�ttal nem szeretn�m b�ntani. V�gigsim�tok h�velykujjammal als� ajk�n, amik megremegnek az �rint�st�l, majd �gy haladok tov�bb az �ll�ra, le a nyak�ra, ahol ott vannak a sz�v�snyomok �s kiss� v�r�s az el�bbi feny�t�sem miatt az eg�sz fel�let.

-          Az�rt csin�lod ezt, mert �szrevettelek aznap? – K�rdez tov�bb, mire k�v�ncsian h�zom fel szem�ld�k�m, v�rva a magyar�zatot, hogy mire is gondol pontosan. – L�ttam, amikor azokat a furcsa denev�rsz�rnyaidat kin�vesztetted magadb�l! – Fintorodik el.

-          �, hogy err�l besz�lsz! – Kuncogok, ahogy a sz�rnyaim utat t�rnek maguknak m�g�ttem �s ter�lnek sz�t rep�l�sre k�szen.

Elsz�rnyedve pillant v�gig rajtuk, minek �r�m�re megmozgatom kicsit �ket. Mintha csak ny�jt�zn�k, csak �ppen az emberi testtel nem teszem ezt. Szenvedve ny�g fel �s takarja el tenyer�vel szemeit. Ennyire nem b�rn� a l�tv�ny�t?

-          A k�rd�sedre a v�lasz, nem. Legal�bbis nem eg�szen. M�r j�val hamarabb kiszemeltelek magamnak. Azt�n az, hogy �szrevett�l akkor, csak r�tett egy lap�ttal, hogy nem hagyhatlak figyelmen k�v�l. Az is lehet, hogy most nem lenn�l ilyen helyzetben, ha Taehyungnak nem besz�lsz k�t�rtelm� dolgokat. Minden szavadat tiszt�n hallottam. Tudom, hogy nem ostoba az a fi�, csak kiss� t�l realista, de �rti a l�nyeget.

-          M�r tudja, hogy v�mp�r vagy? – K�rdezi meglepetten, elh�zva kez�t arc�t�l.

V�llat r�ntok.

-          Elmondtam neki. Az m�r m�s k�rd�s, hogy el is hiszi-e. – Felelem.

Nagyot nyel, de �ssze is szor�tja a szemeit ennek hat�s�ra, mert m�g mindig f�j a torka miattam.

-          M�g mindig nem tudom, mit akarsz t�lem! Mi�rt szemelt�l ki pont engem? Mi�rt nem mondjuk valaki m�st az oszt�lyb�l? Miben vagyok m�s? – Faggat tov�bb a s�r�s hat�r�n.

-          Te sokkal �rtelmesebb vagy, mint a t�bbi. Benned megvan az, ami benn�k nincs. Ezt nem tudn�m, hogy megfogalmazni neked. Benned l�tom a j�v�m. �s felnyitottad a szemem egy m�sikra is. – Vigyorgom, mire teljesen els�pad. – A kis bar�todra gondolok. Nagyon kis szemreval�. – Kuncogok, mire pillanatok alatt fel�l, �gy arc�t centik v�lasztj�k el eny�mt�l.

-          Hagyd �t b�k�n! – Morogja d�h�sen, mire s�t�ten pillantok vissza. – Velem csin�lj, amit akarsz, de �t hagyd b�k�n!

-          Ezzel m�r igaz�n elk�st�l. – S�hajtom.

Arca el�sz�r ism�t elfeh�redik, majd amint r�j�n a szavak h�ts� tartalm�ra, b�re �tveszi a v�r�s r�zsa sz�n�t.

-          Ez undor�t�! – Ny�g fel �s tenyer�be temeti arc�t.

Nem is sejti, hogy ezzel t�bbet mond sz�momra, mint k�ne. Ha ennyire kis �nfel�ldoz�, ennyire v�di a bar�tj�t, hogy b�rmit k�pes lenne megtenni �rte, hat�rozottan j� pont. El kell �rnem, hogy ne �rezze zavarban mag�t a gondolatt�l, hogy �n �s � egy�tt vagyunk, hiszen, ha a h�rmast szeretn�m el�rni, akkor sz�ks�gem lesz mindkett� teljes odaad�s�ra.

-          Mindketten a szolg�lataimban lesztek. Csak id� k�rd�se. – Sim�tom tenyerem tark�j�ra �s t�rok tincsei k�z�. – Nemsok�ra elj�n a nap, hogy megtegyem. Lehet, nem fog tetszeni, de �gy magam mellett tudlak egy eg�sz �letre.

�rtetlen�l r�ncolja szem�ld�k�t, majd egy er�sebb hideg fuvallat csap meg minket, mire �sszerezzen. Fel�llok, magammal r�ntva �t is. Ijedten n�z szemeimbe, mintha csak arra sz�m�tana, most t�nyleg meg fogom �lni, de nem. Karjaim szor�t� �lel�s�be z�rom �s sz�rnyaimmal ugyan�gy teszek. Meglepetten borzong bele az �rz�sbe �s az id�ig mellkasomon pihen� karjait a nyakam k�r� fonja �s b�jik jobban hozz�m, mint eddig soha. Mint minden v�mp�rnak, nekem is van valami k�l�nlegess�gem. Meleget tudok kibocs�jtani magamb�l. Ami azt illeti, a t�zzel is tudok j�tszani, de nem szoktam fitogtatni senki el�tt. Azt az er�met haszn�lva is �pp el�g er�s vagyok, hogy b�rki ellenem merjen fordulni. Jungkook ennek hat�s�ra el�gedetten s�hajt �s �gy t�nik, mintha nem is akarna elmozdulni mell�lem.

-          Hogy tudsz egyik pillanatr�l a m�sikra �gy megv�ltozni? – Motyogja. – Az el�bb m�g sz�t akart�l t�pni, most meg… nem �rtelek.

Elmosolyodom.

-          Nem akartalak sz�tt�pni. – Felelem. – Mind�ssze megleck�ztetni. De abban biztos lehetsz, m�g egy ilyen pr�b�lkoz�s, nem �szod meg ennyivel. – Folytatom komoran, mire ijedten rezzen �ssze. – Tudod, el�g nagy a k�s�rt�s, hogy megharapjalak. – Ford�tom arcom nyak�hoz �s orrommal v�gigcir�gatva b�r�t szippantok nagyot illat�b�l.

Minden porcik�j�ban remegni kezd, �s b�rmilyen betegnek t�nik, ezt �lvezem. Hogy kicsit jobban r�ijesszek ajkaimmal is �rintem a puha b�r�t, majd kinyitva sz�m, a m�g nagyra n�tt szemfogammal �rintem, mintha most akarn�m megtenni. A leveg� bel� szorul, nem mer megmozdulni. �lvezem a pillanatot, a reakci�t, de nem teszek semmit. Tudom, ha egy kicsit is megnyomn�m, kap�l�z�sba kezdene �s seg�ts�g�rt kiab�lna. Ezt jobb szeretn�m elker�lni. �gy visszah�zom �ket norm�l m�ret�re �s egy gy�ng�d cs�kot lehelek arra a pontra.

-          De ennek nem j�tt el az ideje. – Suttogom. – Most pedig menj�nk vissza a kast�lyba.

V�laszt nem v�rva, sz�tt�rom sz�rnyaim �s elrugaszkodva a magasba l�k�m magunkat, �t mindk�t kezemmel tartva. B�r erre nem sok sz�ks�g van, mert, ahogy karjaival, �gy kapaszkodik bel�m l�baival is. Kett�t sem pislogok, b�r oda is �r�nk a bej�rathoz, de nem ott megyek be vele. Megker�l�m az �p�letet �s a t�loldal�n, amerre az �n lakr�szemnek az ablakai is n�znek, majd az ottani erk�lyre sz�llok. Ezt m�g nem mutattam meg neki, pedig ez is az �n szob�mb�l ny�lik. Ha j� kisfi� lesz, tal�n megmutatom neki, milyen innen n�zve a naplemente. Milyen ny�las, de �t eln�zve, neki biztos tetszene. �n pedig azt szeretn�m, ha viszonylag j�l �rezn� mag�t mellettem. Ez persze �vekbe is beletelhet, hiszen fiatal �s elszak�tottam a sz�leit�l, a norm�lis �lett�l. Att�l az �lett�l, amit nem sok�ig �lvezhet, ugyanis v�mp�r lesz. Nem adok neki k�t h�napot, �tv�ltoztatom. Onnant�l m�r nem lesz vissza�t.

Bevezetem a h�l�ba, nem engedek neki egy perc nyugtot se, hogy sz�tn�zhessen esetleg. Az el�bbiek ut�n, lehet, m�g meggondoln� mag�t �s �ngyilkoss�gi mer�nyletet hajtana v�gre. M�g mindig �rzem a felgy�lemlett haragot magamban, de nem rajta fogom levezetni, ak�rmennyire is a sz�k�se v�ltotta ki.

-          Rem�lem, t�bb� nem csin�lsz ehhez hasonl� �r�lts�get, vagy az eg�sz kast�ly �rs�g�t r�d �ll�tom. – Fenyegetem, ahogy ledobom magam az �gyra, � pedig felkarjait fogva az ellent�tes kez�vel, mintha m�g mindig f�zna, �ll meg egy ponton.

Les�ti szemeit �s elford�tja arc�t t�lem.

-          Ez most azt akarja jelenteni, hogy nem b�zhatok benned? – Hajolok el�re k�ny�k�mmel t�rdemen t�maszkodva, tenyereim �sszetartva, benne �llammal.

K�ts�gbeesetten n�z szemeimbe �jra �s nagyot nyel. M�ly leveg�t vesz. Szinte l�tni, ahogy a kerekek forognak a fej�ben, az es�lyeit latolgatva. Sz�vesen eln�zn�m �gy eg�sz nap, de m�g rengeteg dolgom van.

-          Most az egyszer kapsz m�g egy es�lyt. Ha elsz�rod, nem fogom k�tszer meggondolni, mit teszek. – �llok fel.

Az ajt�hoz s�t�lok, de m�g mindig rem�nykedem benne, hogy adni fog n�mi v�laszt, de meg se nyikkan. A kilincsre fogva visszan�zek r�. M�g mindig �gy �s ott �ll, ahol hagytam. Vajon mire gondolhat?

-          K�s� este m�g j�v�k. Te addig pihenj. Ennyi plusz mozg�s ut�n, igaz�n r�d f�r a pihen�s. – Vigyorgok r� szemtelen�l, mire ism�t f�lig pirul. Im�dom, mikor siker�l zavarba hoznom. Nagyon �des.

A k�vetkez� pillanatban m�r kattan is a z�r. Pillanatok alatt egy emelettel lentebb jutok, ahol felszedek egy-k�t v�mp�rt, akiket be�ll�tok a fels� emeleten �rszolg�latba. Nem mondom nekik, hogy az �n r�szem figyelj�k. Ez csak n�mi elrettent�s c�lj�ul szolg�lna Jungkooknak. Ezek ut�n m�r minden bizonnyal, nem meri majd elhagyni azt a k�sz�b�t.

Az alagsor azon r�sz�hez megyek, ahol a friss v�mp�rok vannak. Amint felr�ntom az ajt�t �s az becsap�dik m�g�ttem, abbamarad a zsibong�s. Mind nekem szegezik tekintet�ket, mire halov�ny mosollyal n�zek vissza r�juk. �ppen csak annyit engedek meg magamnak, hogy ne vegy�k �szre, ha pedig m�gis, el�bb l�ss�k �rd�ginek, mint bar�ts�gosnak. Az els� l�p�seim visszhangot vernek, ahogy bentebb invit�lom magam, majd amint el�rkezem valaki el�, az a szem�ly azonnal el�ll az utamb�l. A helyis�g k�zep�n meg�llva k�rben�zek mindenkin �s b�szk�n h�zom ki magam. Hat�rozottan sokat v�ltoztak, mi�ta ideker�ltek.

*

      Az �jszaka k�zep�n szabadulok t�l�k. El�g sokat k�rdeztek, �n pedig k�szs�gesen elmondtam nekik mindent a t�rt�nelemr�l, arr�l, hogy mi lesz a dolguk, ha arra ker�l a sor, mi lesz a sorsuk. El�sz�r voltak p�ran, akiknek nem fek�dt az �tlet, de hamar megb�k�ltek vele, hiszen innen m�r �gysincs vissza�t. Ha megfutamodn�nak, mindk�t esetben a hal�l v�rna r�juk. Vagy az emberekt�l, vagy t�lem, mert engedetlenek voltak �s �gy nem viselkedhetnek. Ami igaz, Jungkooknak eln�ztem, de � m�s t�ma. Fogjuk r�, � m�g nem v�mp�r. Van es�lye visszaker�lni az �let h�tk�znapi k�rforg�s�ba. Csak nem hagyom.

Amint fel�rek arra a szintre, ahol a szob�m van, a k�t �rt lek�ld�m, �gy ism�t csak kettesben lesz�nk. B�r most nem szeretn�k t�le semmit. Pihen�sre is sz�ks�ge van. M�g el�g gy�nge. De amint benyitok a helyis�gbe, a takar�ba burkol�zott alakj�t veszem �szre els�k�nt. Odas�t�lok hozz� �s le�l�k az �gy sz�l�re. Olyan b�k�sen alszik, mintha mi sem t�rt�nt volna. Az orr�ig felh�zta a takar�t, alig l�tszik ki al�la. K�r, hogy vas�rnap este van. Mag�ra kell hagynom �t holnap eg�sz v�gig. Lehet, arra az id�re vissza k�ne z�rnom az alagsori szob�j�ba. Ezt m�g rendesen �t kell gondolnom. Nem tudok az � fej�vel gondolkodni. Kisz�m�thatatlan. R�ad�sul lassan Taehyunggal is k�ne szerveznem egy tal�lkoz�t, de � h�tv�g�n nem �r r�. H�tk�znap tanul. Hogyan boron�lhatn�m �ssze �ket? Mi�rt ilyen nyakatekert az eg�sz helyzet? De nem sz�m�t. Szeretem a kih�v�sokat. Megoldom.