�dv! ^^ Nincs hozz�f�znival�m, olvas�tok, �lvezz�tek, kar�csonyi aj�nd�k, hamar hoztam xD J� sz�rakoz�st! :D

Taehyung POV

 

            Nem sz�m�tottam r�, hogy annyira beind�tom, hogy felaj�nlja, �n domin�ljak. Hat�rozottan mag�nak sz�nta ezt a szerepet, �s ahogy eln�zem, ez eddig sem volt m�sk�pp. Ezer �r�mmel belemenn�k. �tadn�m magam, b�rmilyen m�don, de nem megy. �s nem csak az�rt, mert egy f�rfival van dolgom, aki egy v�mp�r, �gy azt se tudni r�la, eredetileg h�ny �ves lehet, hanem mert kijelentette, ugyanazt akarja, amit Jungkookkal. Gondolhatok itt t�bb mindenre, de elvette az eszem tov�bbi cs�kokkal, simogat�sokkal, k�nyeztet�ssel. M�gis egy�rtelm�. Rossz belegondolni, de tudat alatt nagyon is j�l tudom, lefek�dtek. Nem akarom elhinni, hogy Kookie egyk�nnyen megadta mag�t! Nem ilyennek ismertem meg. B�r miket is besz�lek? Ford�tott esetben, val�sz�n�leg � is ugyanezt gondoln� r�lam. �s ha az is eszembe jut, hogy tulajdonk�ppen ez minden m�don megcsal�snak sz�m�t! Mondj�k ezt egy�ltal�n ilyen helyzetre? Hiszen senki sincs egy�tt a m�sikkal. Nekem m�gis rosszul esik, hogy Jimin ezt tette. Azok ut�n, hogy r�d�bbentem, jobban vonz�dom hozz�, mint b�rmelyik m�sik n�nem� szem�lyhez, feld�nt�tte a lelki nyugalmam. �s Jungkookot m�r r�gebb �ta elvitte mag�hoz. Mit tett vele ez alatt az id� alatt? �s mi�rt �rzem magam ilyen f�lt�kenynek? Mintha sokkal jobb lenne az � helyzete.

            Hossz� m�sodpercekig csak n�z�nk egym�s szem�be, m�g m�rlegelem a helyzetet �s a v�laszon tanakodom. Val�sz�n�leg ezt felaj�nlania nekem is egy nagy d�nt�s volt sz�m�ra. �s ezt is szerettem volna el�rni amellett, hogy megmutassa milyen v�mp�rk�nt. De val�j�ban meg�rtem, hogy mi�rt nem szeretn�. Vagyis sejtem. Tal�n csak f�lt. De pontosan nem tudom, mit�l. Nem ijedn�k meg t�le.

            L�tom szemeiben a t�relmetlen, v�gyakoz� csillog�st. Sz�vem nagyot dobban a tudatra, hogy nekem siker�lt el�rnem ezt. Amit val�sz�n�leg m�r sok m�s szem�lynek is. Gyorsan elhessegetem a rossz �men� gondolatokat �s m�ly leveg�t v�ve felelek.

-          Benne vagyok! – Vigyorgok teljes fogsort villantva.

Megk�nnyebb�lten f�jja ki a leveg�t.

-          �gy csin�ld, hogy ne legyen okom a megb�n�sra!

-          Most s�rtegetni pr�b�lsz? Nem b�zol a k�pess�geimben? – N�zek r� gyilkosan.

-          �n ugyan nem! Mind�ssze �n jobban csin�ln�m, egy kezd�vel ellent�tben. – M�r v�gig, ahogy ler�gom magamr�l a nadr�got �s a p�l�t is pillanatok alatt lekapom magamr�l.

-          Honnan veszed, hogy kezd� vagyok? – F�jtatok egyet.

Let�madom. Ujjainkat �sszekulcsolom, �s magam al� ford�tom k�nyelmesen elhelyezkedve felette.

-          El�g r�d n�zni. – Kuncogja.

Sz�val �gy �llunk? Ha � �gy j�tszik, akkor �n is �gy fogok. Ha valami nem tetszik neki, akkor sem �rdekel, nem mintha �t annyira foglalkoztatta volna az, hogy �n mit k�rek t�le. J� hogy m�r nem k�ny�r�gtem. Most fordult a kocka. Kezemben az ir�ny�t�s �s legyen csak egyetlen rossz szava, szemtelen�l elb�nok majd vele. Nyak�ba harapok er�teljesen, kicsikarva bel�le f�jdalmasan magas hangokat.

-          Ne ilyen er�sen! – Sz�l r�m.

Elengedve b�r�t, a s�r�lt ter�letre gyeng�d cs�kot hintek �s haladok tov�bb a kulcscsontj�ra. Fogaimmal sz�nd�kosan sz�ntom v�gig mindenfel�, majd ugyanazzal a m�dszerrel gy�gy�tom be a sebeket. Hajamba t�r �s megmarkolja, ahogy mellkas�n kalandozom, majd haladok egyre lentebb, hogy megszabad�tsam v�gre a zavar� nadr�gt�l. K�nz� lass�s�ggal veszem le r�la, �gyelve arra, hogy min�l ink�bb ingereljem vele. Feln�zve r� l�tom, hogy milyen t�relmetlen.

-          Ne szarozz m�r! – Sz�l r�m idegesen ism�telten �s lerugdossa mag�r�l az anyagot.

-          Te csak ne sz�lj bele! – Feleselek, mire nagy szemekkel n�z r�m.

Nem adom meg neki azt az el�gt�telt, hogy tudjon reag�lni, massz�rozni kezdem gyengepontj�n, mire t�tva marad a sz�ja �s h�tra veti a fej�t. Sz�val m�gse csin�lom olyan rosszul! R�ad�sul �n is �lvezem. �lvezem, hogy egy velem egynem�t k�nyeztetek. Melegs�ggel �nt el a tudat, hogy � is ugyan �gy �rez. Furcsa, de nem foglalkozom vele. A sz�leim sem �rdekelnek. Senki. Ezekben a percekben csak mi ketten sz�m�tunk.

Lehajolok �s bokszeren kereszt�l sz�mba veszem, ami �gy a ny�lamt�l lesz nedves �s az � nedv�t�l is, ahogy forgatom nyelvem �s teljes hossz�val is siker�l megbirk�znom. Szemeimmel feltekintek r�, hogy a reakci�it lessem. A takar�t gy�ri, mik�zben als� ajk�ba harap �sszeszor�tott szemekkel. Hamar megunom, hogy �gy j�tszadozzam vele, ez�rt egy hat�rozott mozdulattal ler�ntom r�la az utols� kis ruhadarabot is. Lentr�l felfel� vezetem v�gig rajta nyelvem, majd makkj�t veszem kezel�sbe. Ajkaimmal r�szor�tok, �vatos, kim�rt mozdulatokkal hajolok egyre ink�bb r�, figyelve, ahogy sz�ja O alakot form�zva elhagy egy hangos s�hajt. Tov�bb k�nozn�m, de tark�mra teszi tenyer�t �s lenyomja a fejem, �gy bel�lem is �s mag�b�l is egy ny�g�st t�rve fel. Csak m�g � az �lvezett�l, addig �n az �klendez�s elker�l�se v�gett. Ler�zom magamr�l a kez�t �s arc�hoz m�szom vissza.

-          Most meg mit csin�lsz? – H�zza �ssze m�rgesen szem�ld�keit. – Olyan j� meleg a sz�d! Folytasd! – Mocorog.

-          Nem! – V�gok vissza f�lcimp�j�ra harapva.

-          Milyen makacs lett�l! – Jelenti ki. – Nem mintha eddig annyira m�sk�pp viselkedt�l volna. – K�zli egy s�haj k�s�ret�ben.

Ajkait birtokl�n cs�kolom, mintha nem lehetne m�s�, pedig tudom, hogy e fel�l nem �n d�nt�k. Val�sz�n�leg �n is csak egy leszek neki a sok k�z�l. Kicsit elmegy a kedvem ezekt�l a gondolatokt�l, de gyorsan elhessegetem �ket. Hiszen most az eny�m, csak �n �rek hozz�, �n k�nyeztetem, �n szeretem.

Szeretem?! �gy lenne? Badars�gokat gondolok. Bizony�ra csak a v�gy f�z hozz�, ami �t is hozz�m ezekben a percekben. Ha ennek v�ge, akkor lehet, nem is fog keresni t�bbet. Tal�n csak ennyire kellek neki. Ez�rt �ld�z hetek �ta, �s amint teljes�l v�gya, elfog hagyni.

A cs�k k�zben l�gyan simogatom teste minden domborulat�t kitapintva. Leny�g�z az alakja. Form�s, izmos, maga a t�k�ly. Als�ajk�ba harapok olyan er�sen, hogy kisercenjen a v�r bel�le, mire f�jdalmasan felny�g, majd nyelv�vel megtiszt�tja a s�r�lt fel�letet.

-          J�, van v�red! – Emelem meg magam tenyeremen t�maszkodva.

Hatalmasra ny�lt szemekkel n�z fel r�m, mintha egy idi�t�val n�zne szembe.

-          Nem tudom, miket hallott�l a v�mp�rokr�l, de b�rmi legyen az, v�r�nk van! – Magyar�zza.

-          De h�t t�k egy�rtelm�, hogy nem k�ne lennie! Az�rt is olyan hideg a b�r�t�k! Hiszen nem vagytok �l�k! Egy�bk�nt akkor mereved�sed se lehetne. – J�v�k r� a dologra, ahogy kett�nk k�z� pillantok.

-          Nem �pp olyan v�mp�rnak lenni, mint ahogy te azt k�pzeled. Sokkal bonyolultabb, �s ezt nem fogod biol�gi�n megtanulni. Tudod, az orvosok ezt nem vizsg�lj�k. Nincs kin. – Vigyorog.

-          De ez �rtelmetlen! Ellent mondan�l a term�szeti t�rv�nyeknek? – R�zom a fejem.

-          Ne gondolkodj ennyit! Nem �ll j�l! – Teszi kez�t tark�mra �s leh�z mag�hoz egy cs�kra.

Ezzel el is feledteti velem, amin eddig r�g�dtam. Mikor elv�lunk egym�st�l, magamat is megszabad�tom gyorsan az utols� ruhadarabt�l is, �gy m�r teljes val�nkban mutatkozunk meg. �ll�t cs�kolom, majd h�zom v�gig rajta fogaim, mik�zben karjaimmal oldal�t simogatva haladok egyre lentebb, el�rve bels� combj�t, amibe belemarkolok. J�les� s�haj hagyja el ajkait, mire el�gedetten mosolyodok el. Bej�rat�n�l kezdek k�r�zgetni, ezzel felk�sz�tve l�lekben, hogy mi v�r r�.

-          Nem tudom, mikor dugtak meg t�ged utolj�ra, de mindenk�pp �gy fogom csin�lni, hogy f�jjon. – N�zek r� �nel�g�lten.

-          Hogy mit mond… - Sz�k�ti r�snyire szemeit, de ekkor felnyomom bel� els� ujjam, cseppet sem k�m�lve. F�jdalmasan ny�g fel. – Csak �vatosan! – Lihegi.

-          �s ha nem? – H�zom fel szem�ld�k�m, mik�zben k�r�zgetek benne.

-          Nem �rtesz te ehhez… - forgatja a szem�t.

Besz�l�s�val felidegelve engem, m�sodik ujjam is t�rs�tom az els�h�z. Nem v�rom meg, hogy megszokja, azonnal oll�zni kezdek, majd nem sokkal k�s�bb a harmadikat is meg�rezheti. Fej�t h�tra vetve ny�sz�r�g, karomra szor�t, amivel dolgozom rajta.

-          Lehetne ezt gyeng�debben is! – Parancsolgat tov�bb. – Annyira… - Nem tudja befejezni, amit akar, mert �gyesen mozgatva ujjaim, r�tal�lok gyenge pontj�ra, �s ez�ttal nem a f�jdalomt�l, hanem a gy�ny�rt�l ny�g fel.

-          �r�ln�k, ha befogn�d! – Rivallok r� er�sen.

-          Hogy besz�lsz te velem? – Hitetlen�l n�z szemeimbe. Sz�nd�kosan kezdem h�zogatni ki-be ujjaim �gy, hogy f�jjon neki. – Ne �gy! – Szor�tja �ssze szemeit. – Nem j�! �gy ahogy az el�bb!

M�ly leveg�t v�ve, egy pillanatra lehunyt szemekkel veszek er�t magamon, hogy ne sz�ljak vissza neki, �s v�ratlanul mereved�s�re fogok, �s h�velyujjammal makkj�n kezdek k�r�zni. Bel� szorul a leveg� is a paplant �s a takar�t markol�ssza, ujjait kiny�jtva, majd beh�zva folyamatosan. K�rbenyalom sz�m, az �lvezked� l�tv�ny�ra. M�r az �n f�rfiass�gom is l�ktet a v�gyt�l. Ajkamba harapva pr�b�lom tartani magam m�g egy kicsit, de �jdons�lt kinyitja a sz�j�t.

-          Egy kicsit mehetn�l lentebb is. Eg�szen j�l megtudn�d csin�lni, ha m�g egy… - dirig�l tov�bb, mire kih�zom bel�le ujjaim, amit meglepetten konstat�l �s gyorsan f�l� hajolva, v�gigh�zva magamon p�rszor kezem t�vig nyomultam benne, ezzel mindkett�nkb�l egy hangos ny�g�st v�ltva ki. -  Mit csin�lsz?! – Ny�gi fennakadt szemekkel.

-          Hallgass el! �n domin�lok! – Marok ajkaira �s nem foglalkozva azzal, mennyire f�j neki, mozogni kezdek benne.

Annyira sz�k, annyira forr�! Egyszer�en nem b�rok magammal. Nem b�rom visszafogni a v�gyaim. T�l k�v�natos, ahogy megfesz�l k�r�l�ttem.

-          Laz�ts egy kicsit! – Sz�lok r�. – Mindj�rt elmegyek �gy! – S�hajtozom m�lyeket.

-          K�nny� azt mondani! – Ny�g fel. – Tal�n, ha egy kicsit… - ekkor er�teljesebben megl�k�m. – Ne… - m�g egyszer megteszem ezt a mozdulatot, egy kicsit helyezkedve, hogy m�s sz�gb�l tudjam megk�zel�teni, ezzel el�rve gy�ny�rk�zpontj�t. – Oh, ott! – Ny�g fel csillog� szemekkel. – Igen, ott t�k�letes!

K�r�s�nek eleget t�ve folyamatosan m�lyeket l�kve rajta �rem el prosztat�j�t, aminek k�sz�nhet�en v�gre nem sz�lt semmit, csak k�jesen ny�gd�cselve alatta, a h�tam �s a v�llam karmol�szva �lvezte, ahogy uralkodom felette. T�rdeit is jobban felh�zza, hogy min�l k�nyelmesebben, min�l t�bb poz�ci�b�l megk�rny�kezhessem. Alkaromra t�maszkodom, nyak�t lepve el cs�kokkal, mik�zben v�ltoztatok taktik�mon, �s teljesen kih�z�dok bel�le, majd egy hat�rozott mozdulattal nyomtam magam t�vig bel�, m�g �gy is sokszor tal�lva el azt a pontj�t. H�ta �vbe fesz�lt, cs�p�j�vel is l�k�tt egyet, jelezve, hogy ne sz�rakozzak.

-          Ha v�gezt�nk… - ny�gi h�travetett fejjel. – Eml�keztess, hogy k�rdezzem meg magamt�l… Gyorsabban m�r! – Parancsol r�m, �s fenekembe markol, �gy egy morg�sszer� hangot csalva ki bel�lem, majd folytatja elkezdett monol�gj�t. – Sz�val eml�keztess, hogy megk�rdezzem magamt�l, mi�rt is mentem ebbe bele!

V�rig s�rtve ezzel a kijelent�s�vel, egyik kezemmel haj�ba t�rok �s er�sen megmarkolom, f�jdalmasan megh�zva.

-          ��! Engedj el! – Ny�sz�r�g, de bel� fojtom a sz�t, �jabb l�k�ssel.

-          Ne parancsolgass!

-          Azt csin�lod, amit mondok! – Fogja meg kezem �s h�zn� el, de csak er�sebben r�fogok.

-          �n a helyedben hallgatn�k, ilyen kiszolg�ltatott helyzetben.

-          Szemtelen egy fenegyerek vagy te!

Megunom a vitatkoz�st, ez�rt gyorsabb temp�ba v�ltok. Nyak�ba temetem arcom, b�r�re lihegek. F�lembe ny�gd�csel, amivel csak egyre jobban felt�zel �s a cs�cs fel� seg�t. Csak m�g ink�bb elveszi az eszem azzal, ahogy h�ts� felem markol�ssza. Mereved�s�re fogok �s dupla �lvezetben r�szes�tem, ahogy v�gigh�zom rajta p�rszor a kezem, majd massz�rozni kezdem, v�g�l makkj�t k�nyeztetve eg�sz test�ben megremeg alattam.

-          Taehyuuung! – Nevem ny�gve �lvez el.

Hasfal�ra folyik feh�r �lvezete, kezemet is b�ven bem�rtva vele, de nem �rdekel. A l�tv�nya, ahogy �vbe fesz�l a h�ta, fej�t h�tracsapja, szemeit �sszeszor�tja �s sz�j�t nagyra nyitva hangosan �s hosszan ny�gve, megremegve alattam �s k�r�m fesz�lve megy el, el�g volt ahhoz, hogy �n is k�vessem. Hosszan s�hajt, ahogy meg�rzi, �n is megfesz�l�k �s bel� engedem magam. Elsz�llva az er� bel�lem, mellkas�ra hanyatlom �s hossz� m�sodpercekig csak �gy feksz�nk �s hallgatjuk egym�s szapora l�gz�s�t, ahogy az lassan helyre �ll. Nem is szeretn�m igaz�n elengedni, melegs�ggel �nt el az �rz�s, ahogy mag�hoz �lel �s ellent mondva a felt�telez�seimnek, nem l�k el mag�t�l, hogy csak ennyire voltam j� neki. Halv�nyan elmosolyodom a gondolatra, hogy tal�n jelentek sz�m�ra valamit, de legbel�l m�gis tudom, hogy csak �ltatom magam ezzel.

Er�t veszek magamon �s megemelem magam r�la, hogy ki tudjak h�z�dni bel�le, minek hat�s�ra, mindkett�nkb�l egy s�haj t�r fel. H�tamra fekve vet�d�m mell� f�radtan �s ford�tom fel� arcom, hogy szemeibe n�zhessek. Tekintet�nk �sszefon�dik, �s csak n�zz�k egym�st. V�g�l � t�ri meg a meghitt csendet.

-          Nem is volt olyan rossz els�re! – Vigyorgott pimaszul.

Megr�ndulnak az arcizmaim a kijelent�s�re. Mi az, hogy nem volt rossz? Nem volt rossz? Vagyis nem is volt annyira j�, de rossz se? Mintha valamit annyira borzalmasan csin�ltam volna! Ha nem sz�logat be, akkor nem t�ptem volna meg, de m�g akkor is j� munk�t v�geztem! Tudom, hogy j� volt! Nem mondhatja azt, hogy nem volt rossz!

B�ntet�se jel��l f�rfiass�g�ra fogok, amir�l pontosan tudom, mennyire �rz�keny most. Elszorul� ny�g�ssel szor�tja �ssze ajkait. L�tni a szemeiben, mennyire m�rges, ami�rt ezt csin�lom, de k�zben benne van a f�jdalom is.

-          Rendben, ChimChim! – Sz�lok fels�bbrend�en. – Most kiv�telesen eln�zem neked ezt a besz�l�st! – Szavaimhoz h�en el is engedem, �gy megk�nnyebb�lten s�hajt fel.

-          Mi�ta is lettem ChimChim? – K�rdezi, de mintha valami felcsillanna a szemeiben.

V�llat vonok.

-          Tetszik ez a becen�v.

L�tom, hogy kiss� felhergelem ezzel a st�lussal �s v�lasszal, tal�n a n�vvel is, de nem �rdekel. V�gan mosolygok r�, mire � f�radtan fels�hajt pislogva egyet. Ak�rmennyire is d�h�s r�m, m�gis biztons�gban �rzem magam mellette. Tudom, hogy nem b�ntana. Legal�bbis legbel�l valami ezt s�gta nekem. Emiatt felb�torodva oldalra fordulok, vele szembe, mire � k�v�ncsian m�reget, ahogy �vatosan megk�rny�kezem, �s �tkarolva mellkas�ra hajtom arcom. El�sz�r nem tesz semmit, mi miatt sz�vem hevesen kezd verni. Lehet, hogy meg�rezte, lehet egy�bk�nt is �gy tenne, de lassan �tkarol �s szorosan mag�hoz h�zva �lel �t.

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s